Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény hatályba lépése óta jelentősen megszaporodtak az állatvédelem területén fellelhető jogszabályok, melyek súlyos szankciók kilátásba helyezésével igyekeznek az állattartót a jogkövető magatartásra rászorítani. A jelenleg hatályos szabályozás egészét áthatja a „jó gazda gondosságának” vezérelve, mely megköveteli az állattartótól, hogy mindenkor figyelembe vegye azt a tényt, hogy az állatok érezni, szenvedni, örülni képes élőlények, és ennek megfelelő körülmények között tartsa őket.

A jó gazda gondossága mindazon állattartói magatartásokat magába foglalja, melyek egy állat jóllétéhez nélkülözhetetlenek. Különösen ezen fogalomkörbe vonható a megfelelő elhelyezés, ellátás, táplálás, valamint a mozgás lehetőségének biztosítása. A kutyát úgy kell tartani, hogy az lehetővé tegye természetes viselkedését, ugyanakkor a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja. A kutyatartás során nem csak kedvencünkre és annak jóllétére kell figyelmet fordítanunk, hanem a társadalmi együttélés kölcsönösen kötelező szabályai szerint embertársainkra is.

Ha az állat beteg vagy sérült, haladéktalanul, illetve szükség szerint állatorvosi ellátásban kell részesíteni, az állatorvos útmutatásának, az esetleges speciális igényeinek megfelelően kell ellátni, szükség esetén pedig elkülönítetten kell elhelyezni. Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről. A fentieken túlmenően az állattartó gondoskodni köteles az állat szakszerű gondozásáról. A szakszerű és jogkövető gondozás része kutya esetén a mikrochippel történő egyedi megjelölés, valamint a veszettség elleni oltás megléte. 2013. január 1-jétől minden 4 hónaposnál idősebb eb csak transzponderrel – bőr alá ültetett mikrochippel – megjelölve tartható. 2018. november 15-től Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata ebrendészeti feladatainak elvégzése, illetve a veszettség elleni oltás járványvédelmi vonatkozásai érdekében ebösszeírást végzett. Az ebösszeírás kötelező és önbevallásos módszerrel történt.

Fontos köztisztasági szabály, hogy a kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről mindenkor köteles eltávolítani. Aki erről nem gondoskodik, köztisztasági szabálysértést követ el. Kutyák iránt közömbös vagy kifejezetten állatbarát embereket is kutyaellenessé tehetünk, ha ezt az egyszerű együttélési szabályt nem tartjuk tiszteletben.

A település közterületein ebet csak pórázon lehet vezetni, valamint ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes. E körben fontos megjegyezni, hogy legyen a kutyánk bármilyen jól nevelt és szófogadó, az állatvédelmi jogszabályok a póráz használatát közterületen kötelezővé teszik, melynek be nem tartása szankciót vonhat maga után. Közterületen az eb tulajdonosának biztosítania kell továbbá, hogy az eb sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztethessen.

Közforgalmú közlekedési eszközön kötelező a szájkosár és a póráz használata, ellenkező esetben a kutyát vezető személy szabálysértést követ el. Természeti és védett természeti területen, vadászterületen nem szabad a kutyát póráz nélkül elengedni, kóborolni hagyni, ezzel ellentétes magatartás szintén szabálysértésnek minősül. Az állattartó mindenkor gondoskodni köteles az állat szökésének megakadályozásáról. A jelenlegi jogszabályi környezet ugyan lehetőséget ad arra, hogy a szökésmentes tartást az idő egy részében „láncon tartással” kivitelezzük, de ez semmiképp nem tekinthető ajánlottnak, hiszen 2016. január 1-jétől az ebek tartós kikötve tartása tilos. Alkalmankénti megkötés esetén is oda kell figyelni arra, hogy megkötve tartott állat számára is biztosítsuk a zavartalan pihenés és sérülésmentes mozgás, valamint a folyamatos ivóvízellátás lehetőségét.

Általános jelleggel tilos az állatviadallal kapcsolatos valamennyi tevékenység, így az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan megterhelése, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okozhat. Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos. Ez a rendelkezés elsősorban, az állattartó erkölcsi kötelezettségét hivatott jogilag is megalapozni, mivel az emberi környezethez szokott állat önmaga eltartására képtelen, ezért gondozása és felügyelete az állattartó kötelezettsége.

Amennyiben a kutyát, kutyákat nem a fent ismertetett szabályok szerint tartják, az alábbi hatóságokhoz lehet panasszal, közérdekű bejelentéssel fordulni:

 

Amennyiben állatkínzást tapasztalunk:

Budaörsi Rendőrkapitányság (2040 Budaörs, Szabadság út 160. budaorsrk@pest.police.hu, 23/505-400)

Érdi Járási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztály Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály 2. 

2030 Érd, Budai út 7/b, erd-elelmiszer@pest.gov.hu, (23) 504-131,132

Budakeszi Járási Hivatal (2092 Budakeszi, Fő u. 179,  budakeszi.jarasihivatal@pest.gov.hu, (23) 427-440)

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (ingyenesen hívható NÉBIH Zöldszám: 06-80-263-244, ugyfelszolgalat@nebih.gov.hu)

Jegyző (2094 Nagykovácsi Kossuth L. u. 61., jegyzo@nagykovacsi.hu 26/555-034)

 

Amennyiben az eb fizikai sérülést okozott vagy az eb fizikai vagy pszichikai állapota alapján feltételezhető, hogy az embernek fizikai sérülést okozhat:

 

Amennyiben kóbor kutyát látunk az utcán:

 

Köztisztasági szabálysértés (kutyapiszok), vagy kutyával történő veszélyeztetés esetén (póráz nélkül sétáltatás, veszélyes eb tartása):

 

Amennyiben állatviadalt látunk, vagy arra gyanakszunk, hogy valaki ilyet szervez:

 

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) tájékoztató kiadványa teljes terjedelmében letölthető a https://portal.nebih.gov.hu honlapról.