Tájékoztató a kutak vízjogi fennmaradási és üzemeltetési, jegyzői engedélyezési eljárásáról

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban Vgtv.) 1. mellékletének 26. pontja alapján a kutak vízilétesítmények. A Vgtv. 28/A.§ (1) bekezdése értelmében a kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges. A Vgtv. 4. § (1) bekezdés d) pontja, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Kormányrendelet 24. § (1) bekezdése alapján a vízgazdálkodási feladatokkal kapcsolatos önkormányzati hatósági feladatok körében a települési önkormányzat jegyzője helyi vízgazdálkodási hatóságként jár el, így az ő engedélye szükséges olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti: 

  • a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül,
  • legfeljebb 500 m3/év vízigénybevétellel
  • kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
  • épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és
  • magánszemélyek részéről
  • a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja, és
  • nem gazdasági célú vízigény.  

A vízjogi létesítési engedély köteles, de jogszerűtlenül, engedély nélkül létesített vízilétesítményekre – így az ásott és fúrt kutakra is - vízjogi engedélyt kell kérni.

 

Amennyiben a kútból kitermelt vizet házi ivóvízigény céljára használják, a kút saját célú ivóvízműnek minősül. Új saját célú ivóvízmű csak ott létesíthető, ahol a közműves ivóvízhálózat nem áll rendelkezésre. A meglévő ivóvízmű az üzemeltetési engedély lejártát követően házi vízellátás céljára (nem ivóvíz) engedélyezhető. Ivóvízcélú hasznosítás esetén a vonatkozó jogszabályokat be kell tartani.

 

Egyéb fontos szabályok:

  • Szennyvizet, csapadékvizet a kútba vezetni tilos! A kitermelt víz használata során keletkező szennyvizeket a környezetet nem veszélyeztető módon kell elhelyezni.
  • Az ivóvíz közműhálózatba bekapcsolt házi ivóvízhálózatot saját célú vízellátó létesítménnyel összekötni tilos, mert a talajvízben esetlegesen jelen lévő kórokozók az ivóvíz hálózatba kerülve tömeges megbetegedést okozhatnak.
  • A nem víziközműből származó víz azon mennyiségének mérésére, amelyet a felhasználó közüzemi szennyvízhálózatba vezet be, telki vízmérőt kell beépítenie, és kérnie kell annak leszerelést megakadályozó zárral vagy plombával történő ellátását a víziközmű-szolgáltatótól.
  • A jegyzői hatáskörbe tartozó fúrt kutak utólagos engedélyezésekor jogszabály szerinti szakember (vízkútfúró, tervező vagy hidrogeológiai szakember) közreműködése szükséges. Új fúrt kút létesítése esetében a kivitelezést csak vízkútfúró szakember végezheti. Ásott kút bármilyen vízjogi engedélyezési eljárásában nem követelmény a jogszabály által meghatározott szakember közreműködése.

 

A Vgtv. 29.§ (7) bekezdése szerint mentesül a vízgazdálkodási bírság fizetése alól az a létesítő, aki a 2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített kútjára a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást legkésőbb 2020. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak. 

A jogszerűtlenül, engedély nélkül létesített kutakra vízjogi fennmaradási engedély abban az esetben adható, ha a kút vízvédelmi, vízgazdálkodási, környezetvédelmi, népegészségügyi és építésügyi érdekeket bizonyítottan nem sért.

A kútra az ingatlan tulajdonosának az üzemeltetési vagy fennmaradási engedélyt akkor is meg kell szereznie, ha úgy nyilatkozik, hogy a kutat nem használja (ez alól a kút lefedése sem jelent kivételt). Amíg a vízilétesítmény létezik (nem történik meg a szakszerű eltömedékelés), addig az engedélyezési eljárást le kell folytatni.

A vízjogi fennmaradási engedélykérelemhez az alábbi dokumentumok benyújtása szükséges:

- Tulajdonos(ok) hozzájáruló nyilatkozata, amennyiben más az építtető/kérelmező személye,

- az ingatlan igénybevételére, használatára vonatkozó szerződés, amennyiben az üzemeltető nem az ingatlantulajdonos,

- a közmű üzemeltetőjének hozzájárulása, ha a vízi létesítmény közműveket érint,

- a 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet 2. számú melléklet II. pontja szerinti dokumentáció.

 

Jelenleg hatályos jogszabályok:

  • 1995.évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról
  • 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról
  • 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről
  • 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről
  • 41/2017. (XII.29.) BM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról
  • 1990. évi XCIII. törvény az illetékről.

                                                                                           

A Nagykovácsi Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) felhívja a figyelmét, hogy a nyomtatvány kitöltése során felvételre kerülő személyes adatokat az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 Rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok áramlásáról, valamint a 95/46/ EK rendelet hatályon kívül helyezéséről és a Hivatal Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatában foglaltaknak megfelelően kezeli.